Isten gépei
Azzal a szándékkal mentem be pénteken a könyvesboltba, hogy megvegyem Brandon Hackett (Markovics Botond) A poszthumán döntését. Igazából azóta magamévá akarom tenni, amióta megjelent, és jó kritikákat olvastam róla. Na, gondoltam, most, hogy kijött az Isten gépei, bepótolom.
Nem találtam sehol.
Így megvettem az Isten gépeit. És most megírom a véleményemet :-)
Nem tudom, mi a jó könyv definíciója, de azt hiszem, ha nem tudok letenni egy regényt, az már jelent valamit. Ezt nem bírtam letenni. Biztos vagyok benne, hogy a megfelelő kezdés miatt. Az alapszituáció szerint a Föld egyszercsak egy vörös törpe körül kering, a forgása megáll, az emberiség egy része megfagy. Miért? Kik? Hogyan?
Szóval innentől kezdve akármi is jöhet, az ember olvassa, mert kíváncsi. A történet amúgy teljesen rendben van, állandóan tartogat meglepetéseket, és az egyre fejlődő technológia is szolgál érdekességekkel. Elhittem, hogy ez a lehetséges jövő – egyszerre ámulatba ejtett és elborzasztott. Mondjuk, sejtettem az elejétől fogva, hogy mire megy ki a játék, de akkor is érdekelt, és mohón faltam az információt az egész kozmikus szarkeverésről :-)
SPOILER: a vége nyitott marad, ami egyrészt tetszett, másrészt meg szenvedek tőle, mert érdekel az emberiség jövője. Ugyanakkor világos, hogy az utolsó oldalakon már annyira elszakadunk az emberi világtól, mind gondolkodásban, mind technológiai szinten, hogy úgysem értenénk meg semmit.
A könyv szórakoztató, de legfőképpen elgondolkodtató. Legjobban a főhős tetszett (aki nő! és az író felé dicséret, hogy ezt el is hittem), aki egyrészt folyton hangoztatja, hogy ő már nem ember, ugyanakkor teljesen emberi módon gyarló :-) Szóval ez mindent elmondott számomra a technológiai szingularitásról és az emberi szociális viselkedés kapcsolatáról :-)
És persze a végére próbálok negatívumot keresni: a főszereplő oké volt, de a mellékszereplők számomra egysíkúak lettek, igaz, a végére a többségük el is tűnik. A másik, hogy néhol (azt hiszem két helyen) azt éreztem, nem ennek a jelenetnek kellene következnie. PL: (SPOILER) Feltűnik a Manipulátorok bolygója, és elkezdi szipolyozni a napot. Erre a hőseink bunyóznak egyet egy ázsiai discóban :-) Persze most akkor magam ellen beszélek, hiszen pont ezt írtam az előbb, hogy de jó, hogy emberiek maradtak a főhősök… ááá, mindegy, kötözködni se tudok rendesen :-)
Az Isten gépei az emberiség, az emberi gyarlóság, mohóság könyve, a lehetséges jövő víziója, és a történet ennek rendeli alá magát. Nem szappanopera, nem hálivúdi tökösmákosjánosok harca.
Gratulálok a szerzőnek, én meg elégedetten sóhajtok, hogy egy élménnyel lettem gazdagabb. És most már muszáj lesz megvennem a Poszthumán döntést.
És persze várom az Ember könyvét :-)